A tekintetről

Tekintet, avagy a szem a lélek tükre?

Ha ránézünk valakire, elsőként a szemébe nézünk. Ez a legfontosabb régió az arcon. Ez a legalkalmasabb gyors tájékozódásra: ki is az illető, és éppen milyen hangulatban van. Azt mondjuk, hogy „kifejező a tekintete”, „szép” vagy „okos” a nézése, pillantása. Ölni tudna a szemével. Vagy delejező a tekintete… A közvélekedés szerint a szem a lélek tükre. De vajon valóban így van-e?

A válóság ezzel szemben az, hogy maga a szemgolyó nem közvetít érzelmi, intellektuális többletet. Ha egy arcképen letakarjuk az arcot és egy lyukon keresztül kizárólag a szemet nézzük, akkor az kifejezéstelennek hat. Semmilyen érzelmi állapot nem látható. Az igazság az, hogy nem a szem, hanem a szemkörnyéki miminkai izmok közvetítik az érzelmi állapotot. Ezeknek a nagyon finom szabályozás alatt álló izomcsoportocskáknak az együttműködése eredményezi a „tekintetet”. Komoly metakommunikatív szerepük van, nemcsak az adott egyénre jellemzőek, hanem hangulatot, érzelmi állapotot is képesek közvetíteni.

Az okuloplasztikai sebészet külön kihívása, hogy ez a mimikai izomzat a szemkörnyék műtétei során ne sérüljön, sőt, ha szükséges, előnyös irányba változzon. Ha a mimikai izmok jelentősen károsodnak, lefutásuk, elhelyezkedésük megváltozik, a páciens mimikája sérül, a tekintet „lárvaszerű”, merev, kifejezéstelen lesz. Természetesen megfelelően gondos elővizsgálattal, szemvizsgálattal, precízen tervezett műtéti technikával és utókezeléssel ez elkerülhető. A szemhéjak operációja során így tudunk „fáradt tekintetből” akár frisset, fiatalosat létrehozni, így tudjuk a mimikai izomzat működését előnyösen befolyásolni. Munkánk során mi is erre törekszünk.