Az Oasis-studioban megoldható a teljes alkalmassági vizsgálat.

Az elővizsgálat a kontaktlencse illesztése előtti első vizsgálatot jelenti. Ez magába foglalja a leendő lencseviselő alapos kikérdezését (életvitel, sport, életstílus, betegségek, gyógyszerszedés stb.), szemészeti alapvizsgálatát és a tájékoztatását. A szemészeti vizsgálat során rutinszerűen látóélesség vizsgálata, computeres szemvizsgálat, biomikroszkópos vizsgálat, könnyvizsgálat történik. Felmérjük a szemhéjműködést és a pislogási gyakoriságot is.

Az elővizsgálat után kerül sor a felmerülő igények és kérdések tisztázására. A páciens életvitelének, elképzelésének és vizsgálati eredményének legmegfelelőbb próbalencsét választjuk ki minden esetben személyre szabottan.

A páciens szeméhez és elképzeléseihez illő legjobb kontaktlencsét választjuk ki. Tehát „nemcsak leemelünk egy próbalencsét a polcról”, hanem gondos vizsgálat, az igények felmérése és a tapasztalat alapján választjuk ki az általunk legjobbnak vélt lencsét. Ehhez rendelkezésre áll hazánk legnagyobb próbalencse választéka, szakorvos specialistáink mindegyike több, mint 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik.

A kiválasztott kontaktlencsét (próbalencse) a szakorvos specialista helyezi fel a szemre. Ellenőrizzük a látóélességet, a lencse illeszkedését a szemen, majd és a páciens beszámol arról, hogy milyen érzés a lencsét viselni. Egyes lencsék esetében kötelező várni egy úgynevezett egyensúlyi állapot kialakulásáig, és csak utána vizsgálható a szemfelszín.

Panasz vagy gyenge látóélesség esetén új próbalencsét választunk. Ez a „kontaktlencse illesztés”-hez tartozik és díjtalan.

Amennyiben sikerül megfelelő látást biztosító és panaszmentes kontaktlencsét találni, következik a lencse kivételének és berakásának megtanulása (a betanítás).

Felkészült, nagy gyakorlattal rendelkező és empatikus optometrista szakasszisztens áll rendelkezésre a betanításra (a lencse kivételének, berakásának és tisztításának megtanulása). A próbalencse behelyezését és kivételét addig lehet gyakorolni, amíg szükséges. Lehetőség van más, előre egyeztetett időpontban visszajönni és gyakorolni. Mindez a „kontaktlencse illesztés”-hez tartozik és díjtalan.

A lencse kezelésének megtanulása nagyon fontos, hiszen mindennapjaink részévé fog válni. Sok panaszos lencseviselőnek a kontaktlencse nem megfelelő kezelése okozza a panaszt. A betanítás végén kerül sor a lencse tisztításának megtanulására is.

A kontaktlencsék felszínére a viselés során különböző, szemmel nem látható anyagok, fehérjék, zsíros anyagok, baktériumok, törmelékek rakódnak le. Ezért a lencsék többségét használat után meg kell tisztítani. Napi viselésű lencsék esetén az éjszakai tárolás speciális tárolófolyadékban történik.

Fontos: A kontaktlencse kezelése nem történhet mikrobiológiailag fokozott fertőzöttségű helyen, például fürdőszobában, konyhában. Ideális a "tisztaszobák" bármelyike: hálószoba, gyerekszoba. 

Alapos kézmosás után tiszta kendővel szárazra töröljük a kezünket mielőtt a lencséhez nyúlunk.

A lencse levétele után először egy mechanikus dörzsölést (a tenyéren ujjbeggyel) és öblítést végzünk. Nyitott tenyerünkbe helyezzük és 1-2 csepp tárolófolyadékot öntünk rá. Ujjbeggyel, 8-10-szer gyengéden, körkörös dörzsöléssel tisztítjuk a lencséket. Ez nem károsítja a színes lencsék festett részét vagy a lágy lencsék felszíni kezelését. Dörzsölés után leöblítjük a ledörzsölt felrakódásokat tárolófolyadékkal, majd a kontaktlencsét a tároló tokba helyezzük és felöntjük tárolófolyadékkal úgy, hogy a lencsét teljesen ellepje.

A lágy és kemény lencséket eltérő tároló folyadékban tároljuk. Amennyiben szükség van rá, egyéb folyadékokat is használnunk kell a kontaktlencse felszíni tisztítására:

• Napi tisztítófolyadék (daily cleaner): elsősorban zsírnemű anyagok eltávolítását végzi.
• Enzimatikus tisztító: fehérjék eltávolítását végzi.

Ezek még biztonságosabbá teszik a kontaktlencsék használatát. Használatukról a szakorvos specialista dönt.

A tároló folyadékot csak a lejárati idő vagy a felbontástól számított dobozon megadott ideig használhatjuk. A tároló tokot rendszeresen cserélnünk kell. Tároló tokot egymás közt cserélgetni nem szabad.

A kontaktlencse behelyezése előtt a lencsét fiziológiás sóoldattal vagy műkönnyel leöblítjük és behelyezzük a szembe. Csak ezután sminkelhetünk illetve festhetjük ki a szemhéjunkat. Óvakodjunk a kontaktlencse érintésétől. A lencse behelyezése után a tároló tokból öntsük ki a használt folyadékot, öblítsük ki friss tárolófolyadékkal és egy zsebkendőre helyezve, lefelé fordítva a levegőn szárítsuk ki. 

Ébredés után kb. 30 perccel lehet a kontaktlencsét behelyezni. Azért nem egyből, mert az alvás során csukott szemhéjakon nem jut elég oxigén a szaruhártyához és a könnycserénk is nagyon gyenge. A szem működéséhez ezekre szükség van, ezért szükséges, hogy ébredés után kis időt várjunk, amíg az esetleges oxigénhiány elmúlik és a rendes könnycsere helyreáll.

Napunk során (a munkahelyen, a suliban stb.) magunknál kell tartani a kontaktlencse tároló tokot, a tisztítófolyadékot és amennyiben látásunk szükségessé teszi, a szemüvegünket is. Erre azért van szükség, mert ha esetleg kellemetlenné válik a kontaktlencse viselése, meg kell hogy legyen a feltétele annak, hogy kivehessük.

A nap végén, de még pár órával alvás előtt a kontaktlencsét ki kell venni. Erre azért van szükség, mert a legvékonyabb szilikon-hidrogél lencsék alatt sem cserélődik úgy a könny, mint lencse nélkül. A kontaktlencse levétele után a nap során felhalmozódott sejttörmelék és egyéb anyagok a pislogással eltávozhatnak. Javul a szaruhártya oxigénellátottsága is.

Egyes lencsékkel lehet aludni és akár folyamatosan is lehet viselni 30 napon keresztül. Ez nagy kényelmet jelent, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a legtöbb súlyos komplikáció ilyenkor alakulhat ki.

Ideális esetben a kontaktlencse használatához az alábbiakra van szükség:

• fehér vagy világos asztal
• asztali tükör
• nem bolyhosodó papírtörlő vagy zsebkendő
• tárolófolyadék (mi adjuk)
• kontaktlencse tároló tok (mi adjuk)
• műkönny cseppentő

Kontrollvizsgálat

A próbalencse egy hétig tartó használata után (panasz esetén hamarabb) következik a kontrollvizsgálat.

Fontos: érdemes ezt délutánra-estére ütemezni, hogy az egész napi lencseviselés hatásait láthassuk a szemvizsgálat során. Ellenőrizzük a látóélességet és kontaktlencse helyzetét is. Ekkor történik a felmerülő kérdések, problémák átbeszélése is.

Ideális esetben, ha kitűnő a látás és a kontaktlencse sem okoz panaszt, megrendeljük a végleges lencsét. Ha nem megfelelő a látás vagy panaszt okoz a lencseviselés, új próbalencsét választunk, amit újra megkap a páciens. A próbaidő után újra kontrollvizsgálat következik.

Lehetőség van szükséges számú próbalencsét külön térítési díj nélkül kipróbálni és annyi kontroll-vizsgálatra lehet jönni, amennyi a megnyugtató megoldáshoz (végleges lencserendeléshez) szükséges. Mindez benne foglaltatik az egyszeri illesztési díjban.

A végleges lencse használata közben 3 hónap múlva újabb kontrollvizsgálat történik.

Fontos: érdemes a 3 havi kontrollt úgy ütemezni, hogy a használt lencse használati idejének végére essen. Ilyenkor egy „jó használt” lencsét tudunk megvizsgálni, látjuk, hogy „hova fajul a lencse viselése” a használati idő végére. Láthatók az esetleges felrakódások, szennyeződések, mechanikai károsodások. Ez nagyon fontos, mert egy frissen berakott, vadonatúj lencsén ezek nem vizsgálhatók. A lencse esetleges elhasználódásakor a szem maximális védelme érdekében egyéb tisztítófolyadékok, szemcseppek írhatók fel. Szélsőséges esetben új kontaktlencsét vagy tárolófolyadékot rendelünk el.

A sporttevékenységekhez szükséges környezet nagyon változatos lehet. A szélsőségek befolyásolhatják a kontaktlencse viselését is.

• Hideg környezet. A téli sportok többnyire fagypont közelében zajlanak, míg a könnyfilm átlagosan 34,5°C-os a nyitott szemrésben. Lencseviselés során a leggyakoribb panasz a kisfokú látásromlás.
• Nagy magasság. Nagy magasságban csökken a légköri oxigén parciális nyomása. Ez azt jelenti, hogy még kevésbé képes az oxigén a lencsén át a szaruhártyához jutni.
• Piszkos és poros környezet. Kontaktlencse viselése nem javasolt.
• Vízi sportok. A lágy kontaktlencse viselése növeli a szem fertőződésének valószínűségét. A vízi sportokat úgy kell tekinteni, mint egy újabb rizikófaktort. Nem szabad elfelejteni, hogy a ritka de súlyos fertőzést okozó Acanthamoeba édesvizekben, uszodában és csapvízben is előfordulhat. Emiatt a kontaktlencse viselése vízisport-tevékenység közben nem javasolt. A vízzel kapcsolatba került kontaktlencsét minél előbb ki kell venni és Acanthamoeba-ra érzékeny (pl. hidrogén-peroxidos) tisztítószerrel fertőtleníteni kell. Lehetőség van légmentesen záródó úszószemüveg használatára, amely alatt viselhető a kontaktlencse.
• Búvárkodás. Az egyszerű szemüveggel és pipával történő búvárkodás (scuba diving) akármilyen kontaktlencsével történhet, hiszen a jól záródó búvárszemüveg alatt a lencse elvileg nem kerülhet kapcsolatba a vízzel. Mélytengeri búvárkodásnál a dekompressziónál (fokozatos felszínre emelkedésnél) arra is figyelni kell, hogy a szaruhártyából távozó nitrogén felhalmozódhat a lencse alatt. Sűrű pislogási gyakorlatok végzése javasolt.
• Ultraibolya sugárzás. A vízfelszíni és téli sportok egy részénél nagyon nagy az UV sugárzás veszélye. A modern lágy lencsék tartalmaznak olyan festéket, amelyek az UV sugárzás egy részét elnyelik. Az UV-szűrő komponenssel ellátott lencsék használata mellett is javasolt megfelelő napszemüveg használata.

A sporttevékenységek egy része intenzíiv testmozgással, gyorsulással és légáramlással jár.

• Intenzív testmozgás. A szemüveg viselése ilyen sportágakban veszélyes is lehet. A nagy átmérőjű lágy lencsék azonban jó stabilitást és látóélességet eredményezhetnek.
• Testkontaktussal járó küzdősportok. A kontaktlencse jó megoldást jelenthet a refrakciós hiba korrekciójára. A fejet is érintő ütések azonban könnyen elmozdíthatják a lágy kontaktlencsét, amely kérdésessé teheti a mérkőzés folytatását. A brit box-sportot felügyelő bizottság, a British Boxing Board of Controll, tiltja a kontaktlencse használatát a ringben. Azokban a sportokban, ahol maszkban küzdenek a sportolók, használható lágy kontaktlencse.
• Légáramlás. A gyorsasági sportok egy részénél (autó és motorsport) jelentős légáramlás érheti a szemet.  Ejtőernyősök 50-70 másodperces szabadesése során akár 200 km/órás sebességet is elérhetnek. Ezekben a sportágakban a kontaktlencse viselése még védőszemüveg alatt is megfontolandó.
• Gravitációs erők. Repülőgép pilótákat gyakran éri +6G vagy -3G gyorsulási erő. Autó-, bob-, és motorversenyzőket általában kevesebb, mint +2G ér. Ezekben az esetekben is javasolt tehát a védőszemüveg használata.

A terhesség és szoptatás

A terhesség első trimeszterétől kezdve olyan hormonális változások történnek, amelyek befolyásolják a szem működését. Megváltozik a szövetek víztartalma, ideértve a szaruhártyát is, amelynek változik a görbülete és vastagsága. Ez befolyásolja a lencse illeszkedését, és panaszokat is kiválthat. Változik a könny mennyisége és összetétele is. A fentiek miatt a kontaktlencse viselése gyakran nehézséget okozhat. Amennyiben szükség van rá (a lencse irritatív panaszokat okoz) rendszeres műkönny szemcsepp használata javasolt, illetve a lencseviselés is felfüggeszthető.

Az utolsó trimeszterben a kontaktlencse viselése csak nagyon óvatosan használható. Tolófájások kezdetekor vagy tervezett műtét előtt a lencséket feltétlenül el kell távolítani. A szülőszobában nem szabad kontaktlencsét használni.

A szoptatás időszaka is megváltozott hormonális állapotot jelent. A szülést követően az első három hónapban nem ajánlott a kontaktlencse viselése. Ezután óvatosan a lencseviselés elindulhat, de különösen figyeljünk a higiéniára (pl. pelenkázás után mossunk kezet) és arra, hogy komfortos-e a lencseviselés. Panasz esetén azonnal hagyjuk abba a kontaktlencse viselését.

Ne feledjük, hogy panasz, probléma esetén egy újszülött babával sokkal nehezebben tudunk szemvizsgálatra menni!

A szembetegségek többsége befolyásolja a szemhéj, a kötőhártya és a szaruhártya állapotát, így egyúttal hatással van a kontaktlencse illesztésre és viselésre is. A leggyakrabban előforduló betegségek:

A száraz szemre vonatkozó vizsgálatokat tanácsos illesztés előtt elvégezni. Ugyanakkor kialakulhat száraz szem szindróma a kontaktlencse viselése során is.

A szemhéjszél elülső részének gyulladását baktériumfertőzés vagy faggyútúltengés (seborrhoea) okozhatja. Ilyenkor sárgás váladék tapad a szempillákra, a szemhéjszél bőre pedig gyakran pikkelyszerűen hámlik. A szemhéjszél belső részének gyulladása, a szemhéj mirigyeinek nem megfelelő működésével jár (Meibom-mirigy diszfunkció).

A kötőhártya-gyulladást illesztés előtt kezelni kell.

A szaruhártya-gyulladás csaknem minden formája a kontaktlencse illesztés ellenjavallatát képezi. A gyógyulástól számított 2 héten belül nem történhet illesztés vagy lencseviselés.

A cukorbetegség a szervezet anyagcsere zavara, amely kórosan magas vércukorértékkel jár. Cukorbetegségben az alábbi – kontaktlencse illesztést is érintő – elváltozásokkal találkozhatunk:

• A szem fénytörése a vércukorszintnek megfelelően változhat.
• Szemhéjszéli gyulladás.
• Száraz szem szindróma.
• Kötőhártya-vérzés (suffusio subconjunctivalis).
• Csökkent szaruhártya érzékenység.
• A szaruhártyán ismétlődő és nehezen gyógyuló hámhiányok.
• Fertőzéses eredetű szaruhártya-gyulladás.

Lágy kontaktlencse illesztése lehetséges, de mindenképpen napi csere szükséges, a lencsével aludni nem szabad. A páciens figyelmét fel kell hívni a fenti veszélyekre. Rendszeres szakorvosi vizsgálat javasolt. Több kutatási eredmény szerint a lágy kontaktlencse viselése a cukorbetegeknek nem okoz gyakrabban panaszt, mint az egészséges lencseviselőknek. Ez elsősorban az új, modernebb anyagoknak köszönhető.

A pajzsmirigy túlműködése miatt jellegzetes tünet-együttes alakul ki. Erre az alábbiak jellemzők, amelyek befolyásolják a lencse illesztését:

• A szemgolyó kidülledése (exophthalmus).
• Ritkább pislogás és tágabb szemrés.
• Szemhéjvizenyő.
• A kötőhártya vérbősége és vizenyője.
• Gyakori superior limbális kerato-conjunctivitis.
• Száraz szem szindróma.

Kompenzált stádiumban, a szemtünetek és panaszok hiányában illeszthető lágy kontaktlencse. Egyéb esetben a lencseillesztés ellenjavallt. A pajzsmirigy-betegségben használatos egyes gyógyszerek (pl: Thyroxin) kontaktlencse viselési képtelenséget okozhatnak a fokozatosan kialakuló diszkomfort-érzés miatt. A fenti szövődményekre tekintettel a kontroll vizsgálatokat szigorúan kell venni.

Az allergia nagyon gyakori betegség. Lényege, hogy az ún. allergén (pl. pollen) a szervezetbe jutva speciális ellenanyagok termelődését váltja ki. Ezek az ellenanyagok olyan, testszerte megtalálható ún. hízósejtekhez kapcsolódnak, amelyek a gyulladásos reakció kialakításához szükséges anyagokat tartalmazzák. Ha ismételten megjelenik az allergén, hozzákapcsolódik a már készenlétbe várakozó ellenanyagokhoz. Gyors láncreakció indul be (ún. korai típusú túlérzékenységi reakció), amelynek végeredménye az érintett szerv vagy szövet allergiás gyulladása.

Allergiára hajlamos személyeknél ötször gyakoribb a kontaktlencse intolerancia, mint az egészségeseknél. A leggyakoribb allergiás megbetegedésben, a szezonális kötőhártya-gyulladásban szenvedő betegeknél a tünetekkel járó időszakban nem javasolt a kontaktlencse viselése. Ezután ismét lehet a lencsét hordani.

A leggyakoribb bőrbetegség pubertáskorban sűrű „pattanásokkal” jár, melyek leginkább az arcon és a törzsön jelentkeznek. Ha a szemhéjon, szemhéjszélen is kialakulnak, befolyásolják a lencse viselését. A mirigyek sűrű váladéka hamar felrakódik a kontaktlencse felszínére és diszkomfort-érzés alakul ki. Lencseviselés csak gondos lencse- és szemhély-higiénia mellett lehetséges.

A szájon át bevett gyógyszerek egy része hatással van a szemre is. Egy részük látászavart okoz, vannak azonban olyanok is, amelyek a kontaktlencse viselés érzetét is befolyásolják.

• Hormontartalmú készítmények (pl. fogamzásgátló tabletták, szteroid tartalmú gyógyszerek) esetén számolhatunk kontaktlencse-intoleranciával. Ez kialakulhat dózisemeléskor, vagy új készítmény felírásakor is.
• Thyroxin-kezelés is kontaktlencse viselési képtelenséget okozhat. A panaszok fokozatosan alakulnak ki.
• Béta-blokkoló és diuretikum tartalmú gyógyszerek szedésekor csökken a könnytermelés és könnyen száraz szem panaszok alakulhatnak ki.
• Antihisztaminok (antiallergiás szerek) és triciklikus antidepresszánsok is száraz szem szindrómát okozhatnak.

A szemcseppek többségének tartósítószere a benzalkónium-klorid. Ennek kis molekulái behatolhatnak a kontaktlencse anyagába és ott felhalmozódva irritációt és toxikus reakciót alakíthatnak ki. A szteroid tartalmú szemcseppek csökkentik a szem védekező mechanizmusainak működését. A béta-blokkolót tartalmazó antiglaukómás cseppek csökkentik a kötőhártya sejtjeinek működését, így a könnyréteg is károsodik és száraz szem szindróma alakulhat ki. A szteroid tartalmú cseppek fokozzák a szem fertőződésének esélyét.